Bocs, hogy nem írtam semmit egy majdnem teljes évig. Az a igazság, hogy nem vagyok elégedett az életemmel. Még mindig nem tudom, hogy mit csináljak és ez nagyon idegesít. Talán 2012-re ez változni fog.

Két új begyezést írtam mostanában és talán lesz több is, ha lesz kedvem és erőm. Egy kis ízelítő, hogy mi jönnének:

-Ys: Oath In Felghana (PSP)
-Ys 1&2 Chronicles (PSP)
-Castlevania: Symphony of The Night (Multiplatform)
-Valkyria Chronicles 2 (PSP)
-The 3rd Birthday (PSP)
-Kingdom Hearts: Birth By Sleep (PSP)
-Final Fantasy Tactics: War of The Lions (PSP)
-MS Saga (PS2)
-Tales of Rebirth (PS2)
-Tales of Destiny Remake: Director’s Cut (PS2)

Kívánok boldog Karácsonyt és kellemes új évet mindenkinek!

Most legyünk pozitívak!

Ha, az előző bejegyzést olvastad, ott említettem, hogy Falcom erről a sorozatról híres. Ez egy Akció RPG franchise, a 2D Zeldákra hajaznak, csak nagyobb hangsúlyon van az akción. Nem összes rész jött ki, de az XSEED Games volt olyan kedves, hogy lefordította a három PSP-re megjelent  rész.

A sztori: A játékok egy világban játszódnak és részek között elégé laza kapcsolat van. Ez sem kivétel.
A sorozat főhőse Adol Christin (néma protagonista, mint Link) és társa Dogi, Altago szigetére érkeztek kalandot keresni. A vidéken elégé gázos a helyzet, mert gyakori földrengések, Titano bestia támadások és az elégé halálos Iskan Láz terjed. Főhőseink “rögtön” találnak egy oltára, ahol a sárkány lélek ad egy misztikus gömböt. Mivel öt ilyen oltár van az országban, gondolják, hogy jobb a csekkolni őket.

A sztori simán a legrosszabb pontja a játéknak. Nem offenzívan rossz, csak unalmas. Kiszámítható és nem túl meggyőzőek szereplők. Egy csavar volt, ami igazán meglepő és ennyi. Bár ez a sorozat a gameplayre koncentrál, talán ebben részben kicsit túl sok lenne a szöveg. Szerencsére, mindegyik átvezető tovább tekerhetjük elképesztő sebességgel, így ha nem érdekel (vagy másodszorra viszed végig) kihagyhatod.

A játékmenet, mint említettem Akció RPG. A legnagyobb különbség a többi részhez képest, hogy Adol nem egyedül, hanem két plusz személlyel meg aktívan a környékeken és dungeonekben. Ez leginkább, azért van mert három támadás típus van: pengés, ütés és szúró. A hat karakter, akiket szerezünk a játék során, az egyik fajtát képviseli, bár Adol később szerez olyan fegyvereket, ami a másik két elembe tartozik.

Ha, már fegyvereknél tartunk, akkor meg kell említeni a skilleket. Mindegyik fegyverhez, egy skill tartozik, aminek a szintét növelhetjük. Először egyes szintre kell emelni, hogy miénk legyen örökre és persze erősödni fognak. Négy skill használhatunk egyszerre, de néhányuk szimplán, csak egy erősebb verzió a másiknak. Érdemes kísérletezni, hogy az adott karakternek, melyik támadás jön be.

Akkor beszéljünk az irányításról is. Tudunk támadni, az erősebb támadásokat bevetni, gurulni és skilleket használni, ami SP kell és egy limit break szerű támadás. Van még egy irányítási funkció a flash guard. Ez egy erős blokkolás, ha jól időzítünk mindent kivéd, kapsz plusz SP-t és egy kis ideig az összes csapás critical hit lesz. Talán ez egy kicsit megtöri a játékot, de nem muszáj használni, ha nem akarod. A hat karakter irányításban, nincs nagy különbségek.

Ami nekem kicsit nem tetszik, az a könnyű ellenfelek a többi részhez képest. Van néhány idegesítő, de összességében nem nyújtanak kihívást még a  legnehezebb fokozaton sem. De ne hidd, hogy könnyű a játék, mert az igazi kihívást a főellenségek nyújtják. A boss fightok a játék csúcspontja, nagyon szórakoztatóak ,nem unalmas és jó kihívást nyújtanak.

A dungenok elégé egyszerűek, bár nagyok és elég sok mindent lehet találni. Az egyik legjobb funkció, hogy bárhol lehet menteni, bár vannak checkpointok is.

Vannak  side questek, bár többségük fetch quest. Van egy craftolás része a játéknak, ami kicsit idegesítő az elején, a teleport nélkül. Mert ugye meg akkor szerezni, azt a skillt ugye? Megjegyzem, hogy néhány questet könnyen ki lehet hagyni, ha nem figyelsz!

Talán idegesítő a visszajárkálás később, de szerencsére lesz egy teleportunk, meg nem egész területeket kell bejárni, lesz néhány rövidítés.

A játék 20 óra alatt lehet végig vinni, de a szavatosság kérdőjeles. Vannak überfegyerek, meg néhány quest a végjátékban, de nincs értelme megcsinálni, mert nincs titkos főellenség, vagy hasonló. Még a szokásos boss rush funkció sincsen, talán az eltérő rendszer miatt. De ettől függetlenül, én végigviszem újra, talán a időtartalma teszi kényelmessé.

A tálalás jó. A grafika, leginkább a PS2-es Ys VI-ra, hajaz, bár szerintem szebbre sikerült. Töltögetés alig. A zene egész jó, még ha szerintem nem ez a legjobb soundtrack a sorozatban. Bár boss zenében az első egész kiváló, a többi mintha gyengébb lenne, de ettől függetlenül nem rossz számok. Szinkron nem sok van.

Ez a játék simán az egyik legjobb akció RPG a PSP-n. És, aki a sorozattal akarna ismerkedni, akkor ez a legjobb hely, hogy elkezdjen.

Megjegyzés: a dobozban akarod megszerezni, akkor külföldről kell megrendelned. EU-ban, csak a PS Networokn jelent meg.

]]> http://baluzz.wordpress.com/2011/12/16/ys-seven/feed/ 0 baluzz 958946_169579_front 958946_070910_screen001 958946_070910_screen002 958946_070910_screen003 958946_070910_screen004 958946_070910_screen006 958946_070910_screen008 gfs_171106_2_1 gfs_171106_2_3 gfs_171106_2_4 http://baluzz.wordpress.com/2011/12/12/the-legend-of-heroes-trails-in-the-sky/ http://baluzz.wordpress.com/2011/12/12/the-legend-of-heroes-trails-in-the-sky/#comments Mon, 12 Dec 2011 18:53:22 +0000 baluzz http://baluzz.wordpress.com/?p=1608 ]]>

Ez a játék idegesít. Nem az, hogy rossz ez, (ezzel jobban elvoltam, mint a Persona 2 PSP-vel, amiről talán később írok) csak van néhány óriási hiba, ami vissza tartja, hogy jobban élvezzem.

Annak ellenére, hogy az angol verzió ebben évben jött ki (Amerikában év elején, EU-ban novemberben), ez a játék 2006-os PSP portja egy PC-s JRPG-nek. Nihon Falcom készítette, akik felelősek az Ys szériáról és az angol kiadásról az XSEED Games (Wild ARMs 4-5-XF, a PSP Ys játékok, Half-Minute Hero, Corpse Party PSP). Az angol kiadás leginkább a hatalmas szöveg mennyiség akadályozta meg és a csak XSEED késérélete meg a fordítás, és elvileg a trilógia(igen ez az) maradéka emiatt késik.

A sztori alaphelyzete elég egyszerű: két főszereplő Estelle és Joshua Bright (nem vér szerinti testvérek) egy megvédő csoport legifjabb tagja, akik bejárják az egész Libelr királyságot, hogy az apjuk példáját kövessék. Persze ez az egész bebonyolódik egy konfliktusba, amiben kiderül a az ismeretlen fiú múltja is.

Említettem a szöveget.  A script hatalmas, eléri a Final Fantasy XII mennyiségét egy UMD-n! Hogy milyen-e? Őszintén szóltam, nem voltam megelégedve. A legnagyobb problémája, hogy semmit nem tud felmutatni, úgy hogy érdekes legyen. A sztori maga lassú és ami van belőle, az nagyon könnye kiszámítható, a karakter ábrázolás sem valami meggyőző és talán egy átlagos animére emlékeztet, a világ nem érdekes, ami kicsit furcsa, mert talán ez az egyetlen fantasys világ, ami inkább technológiás (még a varázslás is ilyen), mintsem misztikus. Viszont egy kicsit unfair vagyok vele, mert ez tényleg egy része a trilógiának: a játék egy epic cliffhangerrel fejeződik be. Talán az egész jobb a későbbi részekkel, talán sztori és a karakterek érdekesebbek. Nem tudom, mert még nem jött ki a maradék. Attól független nem a borzalmas az egész, csak  nem meggyőző, pedig az interneten az ellenkezőjét olvastam.

Na most jönne a gameplay. És van egy problémánk. A játék tényleg a sztorira akar koncentrálni. Így a game nagy része, abból áll, hogy rohangálni az egyik pontból, a másikba, néhány dungeon járkálással és csatával. És nekem inkább az utóbbira akarom, de nem kapom meg elengedő mennyiségben. Pedig a maga játékmenet nem is lenne rossz, de azzal is vannak problémák.

A leggyengébb ebből a szempontból a mellékküldetések. Mivel egy igazság tevő szolgálatban vagyunk, emiatt elválhattunk néhányt munkát a város érdekében. A probléma az, hogy ezek nem valami érdekesek, a nagy részük fecthquest, vagy szörny pusztítás, az utóbbi érdekesebb hangzik, de később rátérek, hogy mi a probléma velük.

A karakter fejlesztés egész jó, az egész az FFVII-re emlékeztet: a szereplők különböző kvarcok szerelhetnek fel, amik különböző státusz bónuszokat, passzív képességeket és varázslatokat garantálnak. Ezeket találjuk, vagy Sepithből készíthetjük erre célra szolgáló boltban. Hogy a karakterek ne legyen klónok, két csavar van: az egyik, hogy nem mindegyik karakter rakhat bele bármilyen kvarcot néhány helyre, kettő a szereplők vannak saját képességeik, amik craftoknak neveznek, így mindegyik karakter nagy részben egyedi. A játék ebben szempontból jól teljesít.

A harcrendszer sem rossz. Az egész egy SRPG-re emlékezett, hogy van mozgás illetve a támadások van hatótávolságok és a varázslatokat időnek kell telni ,hogy működjön. Van egy kör manipuláló rendszer, hogy bizonyos körökben az adott résztvevő bónusz kap (100% critical hit, vagy gyógyulás és hasonlók). Nem a legkomplexebb rendszer, de egyedi.

Na eddig jót írtam, de mi a baj, hogy élvezzem a csatákat? A szintek és a játék dizájn.

A szintek (és a felszerelés) nagyon abszurd módon befolyásolják a játékot. Ez leginkább a régi Ys játékokból ismerős, hogy ha itt szintet lépsz, nagyon erősebb a lesz a karakter és képes lesz a vele alig alacsonyabb szintű ellenfeleket, sőt 0 sebzést kap! Persze az ellenkezője is megtörténte elvileg, de nem fordult elő nekem. Komolyan mondom, hogy ez az egyetlen RPG, ami szint növelés inkább negatív élmény volt, mert (nagy részben) az ellenfelek alig nyúltak kihívást. (főellenségekkel egy kicsivel jobb volt a helyzet)

Mit értek dizájn alatt? Nos elvileg egy 4 személyes SRPG-s csatarendszerrel, egész jó csatákat kapnánk. Nos a sztori miatt, nagy részben ketten(!) járjuk a világot és eleve emiatt a random ecounterek, sőt a bónusz szörnyek nem nyújtanak érdekes szituációkat. De még a főellenségek nagy része sem tud valamit érdekeset nyújtani. De ettől függetlenül volt néhány csata, amit élveztem a vége felé, például lesznek 4 VS 4 csaták. Miért nem lehetett volna az egész játék ilyen?! Talán a probléma, az is, hogy a legelején, csak a normál fokozat érhető el, és a maradék kettőt a játék végigvitelével oldhatjuk fel. De nem tudom, hogy ez egyedül nem tudom, hogy mennyire hatja az egészet.

A szavatosság egy kicsit csalódás. A játékot 36 óra alatt vittem végig és nincs valami bónusz tartalom. Igen, említettem mellék küldetéseket, de valjuk be, amúgy is megcsinálnád az összeset a jutalom miatt, kivéve néhányat, mert elvan jó rejtve és nincs backtracking.

A tálalás OK-s. A grafika nem legszebb, de gondolom PC-n jobban nézett ki, a szinkron ami kevés van jól hangzott. A legnagyobb csalódás a zene. OK nem a számítottam az egész jó rock zenére a Ys játékokból, de szerintem jobb munkát is tudnak végezni, nagyon felejtős az egész.

Ez a játék nagyon eltávolíttatta a kedvemet, hogy megnézem a széria többi részét. Pedig érdekelt volt, hogy milyen újdonságok nyújtanak játékmenetben, sőt elvileg Game-Sztori mérték is normálisabb a későbbi játékokban. De ettől függetlenül, nem mondom, hogy ez a játék rossz, csak egy kicsit átlagos és unalmas. Nem tudom kinek ajánlanám, van jobb PSP-s RPG személy szerint.

Mostantól nem adok pontot, mert szerintem a szöveg többet ér és abból jobb megítélni, hogy érdemes a játékba érdeklődés köttetni.

Na, az a helyzet, hogy nincs erőm és kedvem írni a blogra. Pedig lenne miről: Ys Seven, Ys The Oath in Felghana, Kingdom Hearts: Birth By Sleep, Valkyra Chronicles 2. Talán még az is az oka, hogy részben rühellem a blogomat: valamennyi postomat extrém gyengének érzem és szükség lenne újra írásra. Mondjuk amúgy is tehetségtelen lúzernek érzem magamat.

Szóval, még mindig nem leszek itt. Visszajövök? Talán.

Szóval Kellemes karácsonyt és boldog új évet!

UI: Nem értem, hogy minek nyitottam MSN-t. Nem is használom, meg amúgy is nem akar működni nekem.

Mega Man X3 (PS1/Saturn/PC verzió): Intro Stage.

Szerintem a SNES verzió az egyik leggyengébb MM soundtrack: a metál hangzás az esetek nagy részében fül irritáló tudd lenni és a számok nagy rész is elégé repetitívek. Az arrange verzió nem a legjobb, de én jobban bírom. Íme az egyik kedvenc darabom belőle.

Cave Story (PC freeware verzió): Meltdown 2 (Sand Zone)

Nem régibben volt lehetőségem kipróbálni, ezt a retro stílusban készült “Metroid Klónt”. Tetszik, bár nem tudom, hogy befejezzem-e. Ez a szám szerintem elégé fülbemászó.

YS Seven (PSP): Innocent Primeval Breaker (Intro Theme)

Awesome! A beszerzésén, már ügyködök.

King of Fighters 2002 Ultimate Match(Arcade, PS2,): KD-0079+ (K’ Team)

Ez a játék rendelkezik talán az egyik legjobb remixelt zenékkel. Az eredeti KOF 99 számot (ami az is király) nagyon felturbózták.

Tales of Symphonia (Gamecube, PS2) : Last Battle ~Decision~ (Final Dungeon Part 2)

Ez a OST nem nagyon jött be, a leginkább a hangzás. Enne ellenére van pár jó szám, mint például ez.

Now for something completly different!

Persona Music Live- Velvetroom in Akasaka Blitz: The Almighty (Persona 4 Final Boss Theme

Egészen durva remix, amit egy koncerten adtak elő.

Most kicsit furcsa érzés, hogy olyan játékról kell írnom, aminek már eredeti verzióról, már beszéltem. De hé, egy új PSP-s konzol RPG, és én szeretek azokról írni, szóval miért ne!

Ez a játék, ami ergo senki nem számított, mert a legtöbben a P2P-t várták, bár szerintem az is meg fog történni. (bár, ha olyan kezelést kap, mint az első rész akkor nem igazán fog érdekelni, annak ellenére a sztori most az egyszer érdekelne) Meg legyünk őszinténk, a P3 a legnépszerűbb SMT játék jelenleg. (Japánban inkább) Mivel az eredeti éppenséggel egy jó játék volt, így ez a kiadást nem bánom sőt van új kontent és gameplay frissítés is!

A sztori nem változott, teljes részletezést nézd meg az eredetiről postomat. De röviden: nem rossz, de alig halad, a leginkább a játék vége felé indul be és a karakter ábrázolás decens. De már itt jön be ennek a verziónak az egyik újítása: az eredeti karakter melett, most kapunk egy új női főszereplőt. A sztori magát nem igazán változtatja meg, de neki eltérő válaszai vannak és neki járnak az új exkluzív S.Link sztorik. Az új S.Link-ek egy része a csapat férfitagjai kapták meg (Junpei, Akihiko, Shinjiro, Ken), így kapnak plusz karakter fejlődést is. Szerintem bátram mondhatom, hogy a lánnyal a sztori egy kicsivel jobb.Plusz szerintem csinosan néz ki!:)

A játékmenet alapja is nagyjából ugyanaz, így a változásokra térek.

A legjelentősebb és éppenséggel legvitatottabb része a játékban történő navigálás és ebből következő tálalás. A platform miatt, a nem Tartarosz 3D-s mászkálás kivágták és helyette kaptunk egy Visual Novel szerű point and click interface-t és az átvezetőket és ebben a stílusban kapjuk meg. Így az anime átvezetőknek lőttek. Sokaknak emiatt gyengébbnek tűnik a játék valamilyen ok miatt, nem tudom miért. Nekem egy kicsit hiányoznak, de nem bánom. Leginkább azért, mert ez a verzió gyorsabbnak tűnik az eredeti. Ha az átvezetőt skippelni akarjuk, most sokkal könnyebben megtehetjük, mert nem kell nézni az animációkat, csak simán nyomhatjuk a háromszöget.(bár így is, inkább egy átvezető kihagyása funkciót kérek). Ha a telepítést is megtesszük, akkor a töltési idők rövidebbek lesznek! Szóval egyszerre áldás és átok.

Az iskola szimulátor nem változott. Kapunk munkákat, de nem olyan effektívek, mint a P4-ben. (leginkább, azért mert nem járulnak hozzá S. Linkek, mint a P4-ben) Amúgy a lány több esti S. Linket kapott.

Az újdonságok nagy része a leginkább Dungeon Crawler részhez kapott.

A fáradtság szintje maradt, bár ezúttal, csak a rá következő napban van hatása. De sokkal könnyebben meg lehet kapni az eredetihez képest. A gyógyítás most fizetni kell, és ez a a karakter szintjétől függ.

A Tartarosz felfedezés és kap néhány új “eseményt”(néha sötétben kell járkálni, az ellenfelek több XP-t érnek stb.). Most már be kell menni mentő akciót is csinálni, mert néha emberek bekerülnek a toronyba. A jutalmak egész jók, így érdemes megcsinálni.

A harcrendszer már inkább a P4-gyre emlékezettet.Megkapjunk onnan a direkt kontrollt (és emiatt, az AI irányítás már megint nem olyan hatékony) az extra csapat társ akciókat (bár nem ugyanannyit és formában), és az extra körök is folytatásban letett módszerben működnek. Így talán kicsit könnyebb, de ne tessék aggódni, mert távol áll az unalmastól. Eltérő a fúziós varázslatok használata: ezek most már tulajdonképpen tárggyá alakultak, aki csak a főszereplő tudd használni.

A Persona fúzióhoz újdonságonként kapjuk a skill kártyákat. Minden Persona egy megadott szint elérése kor kapunk egy ilyen kártyát, amit használhatunk, hogy más Personák használhatják azt a képességet, ha van hely. Így a fejlesztési rendszer terjedelme így megnőtt. Kapunk pár új Personát is.

Akik a szeretik kihívást, most őrülhetnek. Kapunk most két új nehézségi szintet, a Beginnert és a Maniac módot. És az utóbbi mód tud nehéz lenni, ha hülyén cselekszünk! A játék végefelé megnyílik, a Vision Quest, ahol újra megküzdhetünk a holdtölte főellenségekkel, ezúttal nehezítve és vannak puzzle harcok, illetve egy extra szuper főellenség is.

Persze a fanservice is bővül az extra kosztümökkel. YAY! A játék hossza nagyjából ugyannyi, bár a FES verzióhoz kapott The Anwser sztori módot nem tartalmazza ez a kiadás.

Amúgy a játék maga P3 felbővítve. Azt hittem, hogy ebből egy (gameplay szempontból persze) P4 lesz, de nem így lett. Igaz, ha ez után ugrasz annak, így elég kevés plusz eltérést tud nyújtani. Így ebben a játékban elég kevés kifogást tudok találni. Talán az, hogy néhány főellenség, az új fokozat ellenére is vicc marad,(a Stregasok mért nem kaptak egy visszavágót a Vision Questben?) illetve a Random Generátor lehetne jobb(bár eleve nem igazán kedvelem az ilyen dungeon dizájnt, ennél a játéknál nem bánom)

Tálalás: a grafika a 3D-s részekénél ergo ugyanúgy néz ki, mint a PS2-es verzió, ami nem rossz (bár a game nem volt éppenséggel a világ legszebb játéka). Az új főszerelőhöz, új zene számok társulnak és Shoji Meguro megint nagyot alkotott. Az új számok kiválók, sőt én éppenséggel jobban kedvelem a lány random és Tartarosz Boss Battle Themjét. Van új szinkron hang anyagok is, az eredeti szinkron színészekkel. Elég sok szinkron ebben a játékban.

Persze a főkérdés, hogy megéri-e? Nekem bejött a játék, szerintem ez a legjobb hagyományos konzol RPG most a PSP-n, még akkor is, ha ez egy “remake” De őszintén szólva nem tudom. Ha a P1P, és e között kell választanod, akkor inkább ez legyen, mert az előbb mai szinthez képest nem túl jó játék. Ha ez az első Persona játékot és nem bánod az átvezetők hiányát ,akkor bátram ajánlom ezt a verziót.

9 pont

Amúgy lesz pár nagy változás, blog témában.

Ha érdekel: igen, a Persona 3 Portableval játszok. Ha végigviszem lesz post róla.

One Must Fall 2097 (PC): Tiltle Theme

Ez a PC exkluzív verekedős, bár nem olyan komplex mint más fighterek, de élvezhető. Ja és Giant Robots!!! Meg jó volt a zenéje, mint például ez a darab.

Metal Gear Solid 2 (PC, PS2, Xbox): Yell Dead Cell

Bár nem vagyok fanja, a sorozat zenei stílusának, ettől függetlenül van néhány darab, amit én is nagyon élvezek. A Dead Cell boss theme pedig, pont ilyen.

Mega Man 10 (Wii Ware, PS Network, Xbox Live Arcade): Abandoned Memory (Wily Stage 1)

Sokan szerint ennek a résznek a zenéje gyengébb volt, mint a MM9-nek, de szerintem egyedibb volt legalább. (szeretem MM9 zenéjét, de túl MM2-ös szerintem.) Itt belőle a legjobb szám.

SMT- Devil Suvivor (DS): Garuda (Final Battle/Ultimate Boss map theme)

Bevallom, az SMT OST-k között, ez a legnagyobb csalódás. Viszont ez a szám kivétel volt és ez erősítit, hogy SMT Final Boss zenék egész jók!

Bionic Commando ZX Spectrum version: Stage 1

A hardverhez képest, ez egy egész jó remix!

YS VI: The Ark Of Napishtim(PC, PS2, PSP): Mighty Obstacle (Main Boss Theme)

Hogy felkészüljek a hetedik részre, eddig beszereztem ezt a részt. Néha nagyon cheap tud lenni a játék. Legalább főellenségek ellen kapjuk, ez jó rock számot.

Super Street Fighter 2(Arcade): Guile Stage

Valami ok miatt (lemaradtam róla), ebben az évben ez a zene már egy Internet Meme lett. Mi tagadás egész jó.

Cadillacs And Dinosaurs (Arcade): Top of Building

A Capcom egy legjobb és under-rated beat’em’up játéka, sajnos nem ért meg egy házi portot. Kár, mert egész jó játék, legalább MAME emulatorral érdemes kipróbálni. Ez a szám is egy kicsit szerencsétlen, mert jó, de sajnos alig lehet hallani az egész játékban.