Ez minden, de nem értékes.
Ez lenne a post, ami a hiátus visszatérése előtt kiteszek. Enjoy!
Eddig még nem volt olyan játék, amire azt mondtam, hogy időpocsékolás volt. Most megtörtént. Ez a legszar#abb JRPG, amit valaha játszottam . (mondjuk ott az Ar Tonelico 2 is, a hülye Moe-hárem bullsh#ttel, kiegyensúlyozatlan gameplayyel, meg a Xenosaga 3 is, az unalmas és hülyén megdizájnolt játékmenetével és az agyon hypepolt pocsék sztorijával) A vicc az, hogy nem is kezdődött rosszul, csak később mutatta meg a hibáit.
Mondjuk a JRPG nem is lenne a legjobb kifejezés erre a játékra, mert ez koreai játék. Mellesleg ez egy folytatás álnéven: eredetileg Astonishia Story 2 volt a neve Kóreában, de elvileg az első rész annyira hírhedt volt, hogy kénytelenek voltak megváltoztatni a címet Japánban Garnet Chroniclera, Amerikában meg erre. (amúgy EU-ban nem található meg) Szóval, az első rész még ennél is rosszabb volt. Remek!
Sztori: Először egy kis háttérsztorival kezdődik, amit most szépen elfelejtettem. Maga a sztori, Killian egy tinédzser iskolás ballagásával kezdődik. A suli másodlikjaként fejezte be, így bekerülhet egy elit katonai osztagba a szomszéd városban. Út közben találkozik egy elf tolvaj lánnyal és ezzel bekeveredik később egy olyan kalandba, ami az Átkozott Kövekkel kapcsolatos. Ejnye ez rövidre sikerült!
Itt van az első nagy (szubjektív, nekem nem jelentős, de talán másnak igen) probléma. Egy kicsit kilsés, ami nem probléma (bár már eleve egy átlagos fantasy világban játszódik, szóval nekem már az se segít), de az már igen, hogy nagyon hülyén van megírva. Sok helyen az érezzük, hogy mintha nincs is sztori és még van pár felesleges filler is. Mellesleg van pár plothole. A szereplők sajnos nagyon laposra sikerültek, néhányuknál meg azt éreztem, hogy mit is keresnek itt ebben a kalandban. Ha már itt tartok, van pár mellékszereplő is, aki alig szerepelt vagy tök fölöslegesen szerepelt az egészben és ez igaz a gonoszokra is. Ergo, a játék nagy részében azt érezzük, hogy mintha nincsen főgonosz, pedig van, csak alig szerepel (talán kétszer?). Mellesleg a befejezés irtó gázos(amit mellesleg nem is kell legyőzni a végső főellenséget, hogy megkapjuk!!!): a főgonosz elmenekül(!), egyik társunk ok nélkül elárul(bár én már láttam előre), az egyiknek megkellet volna halnia, de eltűnik és az egész befejezetlen tűnik. Pedig volt még humor is a játék elején, az meg hova tűnt?
A gameplay miatt vérzik el az egész, ami inkább a hülye balance miatt van, mintsem hülye ötletek miatt. Amúgy egy hagyományos körökre osztott JRPG-ről beszélünk.
Az egyik furcsa dolog, hogy nem is lehet igazán bejárni a világot. A fejezetek egy-egy környéket foglalnak, amikre vissza se térhetünk. (pedig nincs olyan kifogás, mint pl. a multiplatform dolog miatt a Final Fantasy XIII esetén). Amúgy őszintén szólva én kevés dungeont vettem észre, de valami miatt mégis hosszabbnak tűnt még kéne. Ha, már a dungenoknél tartunk, elég idegesítőek és unalmasak, ráadásul itt nem is kapunk térképet ellentétben, amikor kint járjuk a világot. What the hell?!
A harcrendszer elégé hagyományos: sima körökre osztott. Van pár érdekesség: plusz támadások sikeres Critical Hitek esetén plusz kombók. Semmi különleges, de ezt is lehet jól megcsinálni, hogy játékos ne aludjon el emiatt.(pl. Final Fantasy X) Na, ez a játék ezt elcseszi, de hogy miért arra később kitérek.
A fejlődés rendszer: XP melett kapunk SP-t is, ami egy fejlődés fán eloszthatunk, ha akarunk varázslatokat és egyéb képességeket. Ennyi. Na, de mi a probléma?
Az egész játékra érződik, hogy nagyon nincsen kiegyensúlyozva. Vannak képességek, amik tök használhatatlanok, de van pár olyan is, ami már túl erős, amivel szinte az egész játékot megnyerhetjük vele. A kombókat, amit említettem is ugyan ez igaz, ráadásul elégé nehezen lehet aktiválni a nagy részüket.
Ami még nagyobb LOL, hogy játék túlságosan bőségesen jutalmaz. Van egy dungeon a játékban, ami túl sok SP-t lehet kapni. Ergo egy kihasználható grind forrás, ami nem is a játék vége felén van! De nem csak ebből van sok, van bőséges HP és MANA lötty forrás is. Meg vannak olyan gyógyító cuccok is, ami túl könnyen elérhetőek, pedig a legerősebb fajta gyógyítókat nem lehet könnyen megszerezni egy RPG-ben. Sőt még azokból is van pár túl “erős”. Vicces módon a felszerelések elég drágák, de igazándiból az se probléma, mert sok pénzt lehet szerezni úgy is.
Sajnos a kihívás is eltűnik az előbb említett okok miatt és a csaták gyorsan unalmassá válnak egy idő után. A bossok kifejezetten röhejesek. Ennyire unimpresszív bossokat életemben nem láttam! Helló, jó főellenségek kellenek egy RPG-ben!
Komolyan mondom, hogy játék nem volt szórakoztató. Az elején még igen, de később már idegesíteni kezdett az unalmassága és a hülye balance miatt. Kész csoda, hogy sikerült befejeznem. Amúgy a játék nem valami hosszú, harminc óra az egész és mellékes alig van.
Tálalás a legjobb része a játéknak (majdnem): a grafika csinos szerintem. Az angol szinkron szintén jó, bár néha hirtelen jön elő és tűnik el. Ezzel szemben a zene totálisan felejtős, meg néhány számnál hülyén ismétlődik!
Szóval ez egy totál csalódás volt. Akartam volna szeretni, sőt még jókat is olvastam először, szóval még át voltam verve is. Kérem vissza az elpocsékolt harminc órámat!
3 pont
Címkék: 2009, Crimson Gem Saga, Game, Garnet Chronicle, játék, JRPG, PSP, RPG
Baluzz's Blog 
Hozzászólás